A rajnai rizling szülőhazája Németország, ahol a leghíresebb termőterületek a Mosel és a Pfalz borvidékeken találhatók. A fajta azonban elterjedt Ausztriában és Franciaország Elzász régiójában is.
Bár a magyar rajnai rizlingek minősége egyre jobb, a nemzetközi piacon még nehezen találkozhatunk velük, míg a szomszédos országokból származó rizlingek könnyebben utat találnak a világpiacra. Hazánkban több borvidéken is jelen van a fajta, de arányaiban a legtöbb rajnai rizlinget a Pannonhalmi borvidéken termesztik, ahol ezt található a szőlőterületek 10%-án.
Magyarországon a rajnai rizling termőterülete körülbelül 1300 hektár, ami nagyjából megegyezik az osztrák rajnai rizling összterületével. Bár a szomszédos országokból származó rajnai rizlingek könnyebben érvényesülnek a nemzetközi piacokon, a hazai adottságok is kiválóak, és egyre szebb borokkal büszkélkedhetünk.
Itthon a Pannonhalmi borvidék az egyik legkiemelkedőbb rajnai rizling termőhely. Emellett kiváló rajnai rizlingek születnek a Balatoni borrégióban, Badacsonyban vagy a Somlón is. A kis területű Pannonhalmi borvidéken a Cseri Pincészet a legnagyobb rajnai rizling termelő, a szőlőfajta termésének egytizedét ők dolgozzák fel. A pincészet Magyarországon egyedülállóan elkötelezett a rajnai rizling iránt, tevékenységük jelentősen hozzájárul a magyar rajnai rizlingek népszerűsítéséhez és minőségi fejlődéséhez.
A Cseri Pincészet 2010-ben kezdett el foglalkozni a rajnai rizling termesztésével és feldolgozásával. Kezdetben a kereskedők ezt rossz választásnak tartották, és amikor az első rajnai rizling boraikat forgalomba hozták, Cseriék is azzal szembesültek, hogy sokan keresték ugyan az érlelt, petrolos jellegű rajnai rizlingeket, de végül nem vásárolták meg azokat.
A Cseri Pincészet a nemzetközi kóstolási tapasztalataikra hagyatkozva inkább az alacsony alkoholtartalmú, kis maradékcukorral rendelkező, kedves moseli stílusú rizlingeket szerette volna megismertetni a magyar borfogyasztókkal. Eleinte azonban erre nem volt kereslet, legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont, amikor rendezvényeken nem árulták el, hogy mi van a palackban, a fiatalok pozitívan fogadták az első, a fiuk, Barni által készített rizlinget.
A Cseri Pincészet rendületlenül hitt a rajnai rizlingben, és rengeteg munkát fektettek abba, hogy mára a piacon kifejezetten keresettek a jó rajnai rizlingek. A könnyed félszáraz Barni’s Rieslingből az első évjáratban mindössze ezer palackot készítettek, mostanra viszont évente több mint tízezer palack könnyű rajnai rizling készül a pincészetben, a komoly tételek mellett. Tíz különböző arcát tervezték megmutatni a fajtának, és eddig 8 különböző feldolgozású bort készítettek el különböző időpontokban szüretelt alapanyagból.
A növekvő népszerűség ellenére a Cseri Pincészet szerint nehéz felkerülni a külföldi borlapokra magyar rajnai rizlinggel. Itthon is leginkább azok ismerik boraikat, akik borkóstolókra, rendezvényekre járnak, ezek a borok ugyanis a nagyobb boltokban nem kaphatóak. A boros szakma azonban elismeri tevékenységüket, és most arra törekednek, hogy a borkedvelők körében is nagyobb ismertségre tegyenek szert.
A Cseri Pincészet eltökélt célja, hogy bemutassa a rajnai rizling szőlőfajta sokszínűségét és változatosságát. Ennek érdekében született meg az a sorozat, melynek mindegyike más szüreti időpontból és más feldolgozási módszerrel készül, mégis mindegyik ugyanabból a fajtából és ugyanazon szakemberek keze munkájából származik. A sorozat borai római számokkal vannak jelölve, és eddig nyolc tagja látott napvilágot.
Az I. számú, Primus rajnai rizling a legkorábbi szüretből származik, friss, vibráló savakkal és intenzív citrusosságával tűnik ki. A II. bor, a Secundus néhány nappal később szüretelt, így egy árnyalatnyival érettebb gyümölcsösséget mutat, de még mindig finom és könnyed karakterű. A IV. Quartus és V. Quintus borok egy lépéssel tovább mennek az érlelés útján, megjelennek a fajta jellegzetes ásványos és köves jegyei. Az V. számú rajnai rizling már a válogatott és tökéletesen érett szemekből készült, teltebb, krémesebb lecsengéssel. A VI. változatnál, a Sextusnál az érlelésnél már hordót is használtak. A VII. Septimus és VIII. Octavus rizling október közepén/végén szüretelt szőlőből készült, ez a pincészet két spontán erjesztett tétele, a különbség köztük az 1- illetve 2 éves hordóhasználat. A X. tétel, a Decimus a sorozat lezárása, amely egy édes, késői szüretelésű desszertbor, mézes, narancsos ízjegyekkel.
Cseriék célja, hogy páratlan betekintést nyújtsanak a rajnai rizling árnyalataiba és változatosságába - ebben a teljes sorozat lesz a segítségükre, amely várhatóan három éven belül elkészül. A pincészet által gondosan megválasztott szüreti időpont és feldolgozási metódus során minden egye tétel a kívánt karaktert testesíti meg.
