Merthogy a fajtáról sokmindent unalomig ismételünk (bodza, vágott fű, csalán, Loire, Új-Zéland, csavarzár, reduktív stb), de az ritkán kerül szóba, hogy mennyire jól érzi magát Magyarországon is. Egyáltalán nem nehéz itthon jó(árú) sauvignonba botlani, persze ne a forró déli végeken keressük, de Mátrában, Etyeken, a Balaton partján, s Pannonhalmán is gyakorta meg tud lepni ez a Loire-völgyében elterjedt francia fehér szőlőfajta. Legyünk persze büszkék a saját fajtáinkra, de a világfajtákban pont az a jó, hogy olyanok, akár egy távcső: rajtuk keresztül a világ távoli borvidékeit is megcsodálhatjuk a poharunkban, és magunkat is el tudjuk benne helyezni. A sauvignon és a rajnai különösen is szórakoztató fajták számomra ebből a szempontból.

Erről a viszonylag fiatal pannonhalmi pincéről ezidáig nem sokat tudtam, mielőtt a kereskedő nem ajánlotta figyalmembe. A borász elvileg magánszorgalomból szegődött a borvidék (mostanáig szinte) monopol nagyborászatához, az Apátsághoz, hogy ott kitanulja a borkészítés csínját-bínját. Valahogy így indult a családi pince sztorija, de ha valamit pontatlanul közöltem, akkor vessenek rám követ.

Tiszta illatában bodza, herbális jegyek, zöldfűszerek, kapor, zsálya, fehér bors. Ízre friss, vegetális és egyszerre nagyon déli gyümölcsös: citrusok, főként grapefruit, ami nálam mindig a jó, érett alapanyagból készült sauvignon kötelező jegye. Vidám savak cikáznak mindenfelé, de mintha akadna benne édesség is, ami lelágyítja az amúgy virgonc korty végét. Nekem ez az édes íz most itt kevésbé passzol a képbe, és nem azért mert kedvelem a szárító savakat (igaz a maradékcukrot is), hanem mert ehhez a fajtához egyszerűen nem illik a cukor. Tompít és nem hagy kellő kifutást a fajtajelleges savaknak, melyek egy ilyen meleg évben is milyen szépek tudnak élni a megfelelő borvidéken, a megfelelő fajtával. Erős 5

Köszönjük szépen a http://tancolomedve.hu/ véleményét 2015-ös Sauvignon Blanc tételünkről!